Passzív házak berobbanása
2015.10.20. 00:00 - Építészet
Mit nevezünk zöld háznak? A környezetbarát zöld ház a fenntarthatóság kulcsa, amely lehetővé teszi a környezettudatos életet.
Az emberi élet és egészség védelme szempontjából nagyon lényeges kérdés, milyen az otthonunk.
Szeretnénk kényelmes, szellős és szép környezetben élni a modern világunkban, ennek a komfortnak azonban magas költségei vannak. Amennyiben a világítás, a fűtés- hűtés valamint a szellőztetés árát megfizethetővé akarjuk tenni, akkor jól meg kell választani lakásunk helyét, környezetét, építőanyagát és tájolását, sőt a fényt befogadó felületek nagyságát, ablakfelületek minőségét is. A belső terek temperálásának, szellőzésének célszerű kialakítása sem egyszerű feladat. Az említett feltételeket jól kielégíti egy olyan épület, amelyet szaknyelven „passzív háznak” neveznek.
Szeretnénk kényelmes, szellős és szép környezetben élni a modern világunkban, ennek a komfortnak azonban magas költségei vannak. Amennyiben a világítás, a fűtés- hűtés valamint a szellőztetés árát megfizethetővé akarjuk tenni, akkor jól meg kell választani lakásunk helyét, környezetét, építőanyagát és tájolását, sőt a fényt befogadó felületek nagyságát, ablakfelületek minőségét is. A belső terek temperálásának, szellőzésének célszerű kialakítása sem egyszerű feladat. Az említett feltételeket jól kielégíti egy olyan épület, amelyet szaknyelven „passzív háznak” neveznek.
A tájolás jelentősége
Az épület energiahasznosítását befolyásolja az is, miként illeszkedik bele a tájba, a környezet mikro-geográfiai adottságait hogyan használja ki. Az sem mellékes például Magyarország területének nagyobb részén, hogy a földhővel, mint megújuló energiaforrással számolunk-e. Ez az energia-fajta az egyedi építésű lakóházaknál, kiválóan hasznosítható például geotermikus hőszivattyú segítségével – megfelelő földtani adottságok esetén.
A védett domboldal inkább alkalmas környezet a házépítésre, mint a széljárta dombtető. Az sem lényegtelen, milyen az épület tájolása. Fontos, hogy az északi oldalra a kevésbé napfényigényes helyiségek kerüljenek, mint például a garázs, vagy a kamra. Ahol a család napközben tartózkodik (nappali) annak az ablakait déli tájolásúra kell tervezni. Külön hasznos, ha egy „előkert” vagy üvegezett veranda is elfér a helyiség elé, mert nemcsak a zöld szobanövények számára biztosít ez kiváló elhelyezést, hanem a levegő cserében is fontos szerepe van. Hazai körülmények között egy enyhe lejtésű, déli lejtőn az év nagyobbik részében benapozott a lakás jelentős része, és csak nyáron, magas napállásnál kell gondolni a fokozott árnyékolásra.
Ha lehetőségünk van rá, akkor itt helyezhető el a medence is, amely a levegő páratartalmában fejti ki a jótékony hatását.
Ha napkollektort is tervezünk az épülethez, akkor az a nyári többlet-meleg elvezetését is megoldhatja. A napkollektor segítségével biztosítható a család meleg víz használati igénye már akár kisebb felületről is. Ha lehetőségünk van több panelt is elhelyezni, akkor a téli fűtés-rásegítésben is nagy szerepe lehet a napenergiának. Ezzel akár még az is elérhető, hogy nem, vagy alig kell fűteni az épületet az év nagyobb részében, mert egy jól szigetelt falfelület és mennyezet nem engedi elveszni a belső térbe kerülő meleget. Ugyanez a falfelület, ha megfelelő anyagokból és jó szellőzési útvonalakkal terveztük az épület déli oldalát, akkor nyáron nehezebben melegszenek át a falak, és a légcsere a meleg levegőt kifelé szállítja, míg a hűvösebb levegő alulról befelé áramolhat.
Passzív ház elnevezés alatt a köznapi életben egyszerűen valamilyen energiatakarékos házat értünk, azaz olyan épületet, amely az energia inputot tekintve a többi, átlagos épülethez képest, egy sokkal alacsonyabb bevitelt igényel.
Passzív ház technológiák
A passzívházak a tervezés során az átgondolt tájolásuknak, természetes környezetbe illesztésüknek és a kiemelkedő hőszigetelésnek köszönhetően, nem igényelnek teljes hagyományos fűtési rendszert, ezt főleg napenergiából, az emberek és berendezések által kisugárzott hőből biztosítják, emellett szellőző rendszert is beépítenek az állandó jó komfort megtartásához. Ezek azok a kritériumok, amelyeket a passzív házak jellegzetességeinek sorában a tudományos igényű szakirodalom is lefektet.
Az épületek energia veszteségének csökkentése egyrészt a falak, másrészt a nyílászárók hőáteresztő képességének a javításával lehetséges. Az ablakok elöregedett anyaga miatt túl nagy a hőveszteség, és ez megnöveli a fűtési igényt a lakóházakban. Általában a fűtési energiából 25-30%-ot veszíthetünk a nyílászáróknál, amely elég nagy arány ahhoz, hogy ezzel komolyan kelljen foglalkozni.
A hőszigetelés kérdése kulcsfontosságú a passzívházban, mivel ez döntő hatást gyakorol a maradék hőigényre, ezért nagyon fontos, hogy a hőszigetelésnek nagyon vastagnak kell lennie illetve nagyon kis hőáteresztő képességűnek, és az egész házat körbe kell vegye, megszakítás nélkül. A szigetelő anyagok megválasztásánál érdemes figyelni arra, hogy újrahasznosított anyagokat keressünk ehhez, mert ennek a megoldásnak még akkor is nagy a társadalmi értéke, ha az építési költségeket nem is lehet lényegesen csökkenteni általuk.
A különböző megújuló energiák felhasználásával és építészeti, illetve épületgépészeti megoldások együttesével lehet energetikailag gazdaságos épületeket, létesítményeket létrehozni. Ezek az épületek a PASSZÍV HÁZAK.
Forrás: sajatlak.com